Ha most valaki azt gondolná, hogy ez azt jelenti, hogy hosszú idő után volt egy nyugodt éjszakánk, annak gyorsan elmesélem, hogy a nagyobbik hajnali 5-kor az újrabeüzemelt bébiőrnek köszönhetően a fülem mellett megszólalt: "Kati, kérek kakaót!" (mostanában a keresztnevünkön szólít mindkettőnket), és utána átjött aludni. Viszont ez a kisebbiket egyáltalán nem zavarta az alvásban.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy más módszert választottam a szoktatáshoz, mint anno SB-nél, és a hosszan elhúzódó és ezért mindenki számára fájdalmas, azonkívül kétes eredményre vezető (lásd SB) procedúra helyett nagy levegővétel után a drasztikusat követem. Megbeszéltük G-vel az opciókat és arra jutottunk, hogy ahelyett, hogy az egyik kifuttatni kívánt szokást (velünk együtt alvás) egy másik nem ideálissal váltanánk fel (ringatva altatás), rögtön a mindenki számára pihentetőt célozzuk meg. A módszer lényege, hogy csak nagy sírásra veszem ki pl ha éhes, egyébként este ringatás, szoptatás után a kiságyban alszik el és ott ébred reggel. Erre november első hete tűnt ideálisnak, mivel a legtöbb szomszéd házon kívül tartózkodott. Illetve a kicsi is már szokta egy hónapig az új szitut, és elkezdett enni is rendesen. Este a kedvenc banános pépjét kapta, hogy tele legyen a hasa, én pedig pár napra beköltöztem mellé SB ágyába (170 cm, körbe keretes..., dehát szülőnek lenni nem a pihentető alvásról szól), SB pedig apja mellé mindkettőjük örömére a nagyágyba.
A drasztikus módszer így utólag nem tűnik annak, vagy VV egy nagy adaptációs művész, mert egy nagy sírás után, amikor nem vettem ki, csak csitítgattam, már jobban aludt és már "csak" 3 óránként kelt fel. Persze megetettem az elején még kétszer, majd csak egyszer, de a cél az volt, hogy leszokjon az éjszakai evésről, amit most éjjel valósított meg először. Nem vagyok naiv és számítok a visszaesésre, de az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest nagyon bizakodó vagyok, főleg annak fényében, hogy 3,5 hét múlva megyek újra dolgozni.
Egy hét utáni eredmények: VV egyre ritkábban kb kétszer ébred fel egy éjjel, ekkor is egy-két perc nem túl meggyőző félálomban nyöszörgés után visszaalszik. A fiúk megint egy szobában alszanak, és eddig csak egyszer ébresztették fel egymást, ami mondjuk olyan jól sikerült, hogy utána senki nem aludt a következő 2 órában.
Persze szokás szerint többször felébredek éjjel, de kibírom, hogy ne menjek át ellenőrizni, mindenki jól van-e ezzel felébresztve őket. És most motoszkál az is bennem, hogy azért aludt VV ilyen jót, mert beteg lesz... De ez a sok para mind elmúlik, és marad két jólalvó gyerek. :-)
