Ahogy ígértem, íme egy bejegyzés SB életének számunkra túl nagynak tűnő részéről, a hisztikről. A dackorszak SB-nél korán kezdődött és sok jel mutat rá, hogy elhúzódó lesz. Másfél évesen nyomta le az első hiszisorozatát, amikor csak tanácstalanul álltunk mellette, mert se hozzászólni, se hozzáérni nem lehetett, az csak olaj volt a tűzre. Csak várni, hogy elmúljon a vihar. És akkor, tavaly szeptemberben akár hajnali 3-kor is rákezdett, a földön fetrengett, ahogy kell - kitartóan. Mások visszajelzéséből tettük össze, hogy a mi gyerekünk valószínűleg hisztisebb az átlagnál, nekem sokáig ez a gyereknevelés természetes velejárójának tűnt: hisztizés bekapcsol 2 éves korban (nálunk előbb) és azt tizenvalahány év múlva felváltja a "hagyjálmárbékén" a kamaszkorban. Hisztikorszak vagy terrible two, ahogy kolleganőm mondja saját tapasztalata alapján. Tesómat kérdeztem, aki foglalkozásából kifolyólag látott már pár gyereket, hogy ez vajon tényleg a kétéves kor vagy SB személyiségének megnyilvánulása. Ő az utóbbira szavazott.
Mindenesetre a rapszodikussága emlékeztet valakiére a szűk családból, köhmm...
 |
| Mr. Rapszódia |
A blogolvasó család hálás lehet, ahogy SB és VV életéből a jobb perceiket megörökítő és nem utolsó szempont szerint kikapcsolható videók kerülnek közlésre, mert a nap fennmaradó részében, valaki biztosan sír, hisztizik, üvöltözik, követelőzik, ütöget, rohangál, ugrál. Ez általban ugye SB, de a kistesó is igyekszik felzárkózni, hiszen a legújabb szórakozása a zajkeltés, fémfedők, fakockák ütögetése a padlóhoz, egymáshoz.
Így kezdődött - ezt is ki lehet kapcsolni, aki nem bírja:
Valahogy minden olyan drámai nálunk, olyan egyszerű dolgok, mint a vacsora, fürdés, de főleg az elalvás. A legegyszerűbb rutinfeladatok is hatalmas ellenállásba ütköznek, ha SB-nek olyan kedve van - és általban olyan kedve van, mivel az oviban újabban nem alszik. Az olyan kis epizódokon, hogy a kefíres pohárban mossa a kezét, a sajtot nem a levesbe, hanem a kezére kell reszelni, nem villával, hanem kanállal eszi a pizzát, már fenn sem akadunk. Az, hogy a fürdővízből rendszeresen iszik (persze vsak miután belepisilt), hogy nem enged meleg vizet önteni a kihűlt vizébe, és hogy először be-, majd úgy kell kiimádkozni is, szintén mindennapos. Az elalvás viszont egy óráig vagy tovább is eltart, de az tény, hogy azt felborította a kistesó, aki most a közös szobát előbb elfoglalja, így ott nem tudunk mesélni SB-nek. Helyette az ablakpárkányban alszik el, mert mondanom sem kell, hogy nála a meseolvasás is az ellenkező hatást éri el, és a végén, amikor én már kidőlök, ő mesél nekem... G jobban bírja, mesél és ringat, amíg a kisuraság elalszik, a hisztik kezelésében is profibb, engem hamarabb kiborít a csakazértis viselekedés.
Persze, ebben a korban van, próbálgatja a határait, kistesója született, ovis lett hirtelen - sorolhatom az okokat a hisztire. Próbáljuk elejét venni a műsorozásnak azzal, hogy felkészítjük, mi fog történni, és soroljuk neki az esti programot: 1. hazaérünk, 2. cipő+kabát le, 3. kézmosás, 4. ..., de ezzel azt érjük el, hogy ő is sorszámozza az ő elképzelését tükröző saját listáját, és fenhangon sorolja nekünk...
- ez is elmúlik egyszer
- ha kipihent, egészen együttműködő szokott lenni
- ahogy fejlődik a kifejezőkészsége, már (akár hiszti közben is) el tudja mondani, mit akar
- más gyerekek is átesnek ezen, lásd a következő összeállítást: (SB a 13. képnek megfelelő formát hozza általban) http://www.babanet.hu/gyerek/kisgyerek/20-nevetseges-ok-amiert-a-gyerekek-sirnak/
