Családilag

csak hogy meglegyen ez a kép valahol, mert ritka, hogy egyszerre mind rajta vagyunk!

Szintipop forevör

Már látom a jövőt: szintipop forevör, esetleg Galambos Benci.
A jobb láb épp ütemes lóbálásban. Az arcon erős koncentráció tükröződik. A nyitott száj szériatartozék.

Crèche-teszt

Benőke múlt héten tesztelte az új bölcsit, ugyanis zsenge kora ellenére már ki is járta az előző műintézményt. Na jó, elköltözünk és ennek megfelelően optimalizáltuk a család reggel útvonaltervét, így az előző creche-t lecseréltük egy közelire. Szerencsére jó természettel és főleg remek adaptációs képességgel áldotta meg a sors SB-t (vagy csak egyszerűen szereti jól érezni magát), így pár beszoktatós nap után csodálkozva nézett apjára, hogy miért akarja őt máris elvinni. Ő a legkisebb, a többiek fél-egy évvel idősebbek, szóval már nagyok, lehet tőlük sok okosságot tanulni. Pl itthon előszed egy műanyag dobozt, ráül és mondja: pssssh, pisi. Jön a bili!

Ciao Samira+Laura!

már az óriási nagyokkal

1,5

Már egy ideje annyinak tűnik, de igazából ma lett másfél éves SB. A nyáron rengeteget változott, levetette kisbabás formáját és hirtelen nagy csibész lett belőle. Ördögi kacajával szereti borzolni anyája idegeit, valahogy mindig az ellenkező irányba megy, mint a család többi része, ugrat a motorjával körben a szobában az alsószomszéd örömére, és naponta többször kell az asztal tetejéről leszedni. Persze közben működnek benne a nevelésünk elültetett morzsái, hogy ezzel a képzavarral éljek, azaz fennhangon mondja, hogy no-no-no-no, miközben valamilyen egyértelmű csibészségen ügyködik. Ez is valami.

Aranyhaj