Félévi ovis jelentés

Épp itt az ideje egy ovis jelentésnek, így jókor szervezték az első fogadóórát. Mme Sarah a legkisebb csoport óvónénije, egyben SB (saját bevallása szerint) legnagyobb haverja egy nagyon kedves, harmincas éveinek elejét taposó, mindig mosolygó és közben franciául rendkívül gyorsan hadaró lány. Az első fogadóórát a héten tartotta, mivel nagyjából most állt össze a csoport (első évben folyamatosan töltik fel a létszámot).
Mivel utoljára maradtunk, meghallgathattuk fél órában, SB milyen ovis gyerek. Sarah
szülőbíztató stílusban csupa szépet és jót mondott, így a találkozó végén nem véletlenül éreztük úgy, hogy áradozott a nagyfiúnkról.
Elmondta, hogy milyen szociális, nem visszahúzódó, de nem is túl harsány, mindenkivel kedves és barátságos, nem csak 1-2 gyerekkel barátkozik. Travail, azaz foglalkozások alatt aktív, kérdez, válaszol, ha Sarah kér valamit, megérti, megcsinálja, azaz nagyon szépen "dolgozik". Egyedül öltözik, egyedül eszik - ez mind elvárás már itt egy ekkora gyerektől. Szereti a psychomotricite-t (mondjuk tesi vagy mozáskultúra óra, ami arra törekszik, hogy összehangolja a testet, a pszichét és az elmét - Wikipedia), az éneket, szépen fogja a ceruzát. Az udvaron játszik mindenkivel - az első hónapokban általában Sarah mellett álldogált. Sőt, már alszik is ebéd után, ehhez is kellett jópár hónap. Nem ütöget másokat, és ha őt üti meg valaki, szól a Sarah-nak, aki ezt külön kérte. Kis policeman.
Azon meglepődtem, hogy segít pakolni, itthon ezt szereti elmismásolni. Elszámol 14-ig franciául, így már értem, hogy miért a 14 a legnagyobb szám, amit ismer magyarul is. Itt megjegyeztük, hogy magyarul általában átugor pár számot és hamar eljut 14-ig kb így: 1, 2, 3, 7, 8, 13, 14. Ez megy mostanában. Az oviban 3-ig megszámol dolgokat. Magyar kiejtése van, amikor franciául beszél. Állítólag sokat fejlődött szeptember óta, sokat beszél, egyszerű mondatokat használ.

Ovis SB

Az a benyomásunk, hogy az ovis sok rend és szabály után itthon ereszti ki a gőzt, ami természetes, de nagyon fárasztó. Itthon ő a főnök, odáig fajulnak a parancsok, hogy "ne beszélj", "ne nézz" és persze mindennek olyan sorrendben kell történnie, ahogy SB az elképzeli. Pl nem mindegy, hogyan készül a szörp: a víz megy a szörpre, vagy a szörp megy a vízbe... Viszont nagy előrelépés, hogy mikor elkezdődik a hiszti, meg lehet vele beszélni az okát, el tudja szépen mondani, mit szeretne máshogy és együtt pozitívba tudjuk fordítani a helyzetet. Az érzelmeit is meg tudja nevesíteni, tudja, mikor mérges, mikor szomorú. De általában vidám gyerek, este van egy óra, mikor tombol, ugrál az ágyon, rohangál, birkózik és néha túlpörög. Aztán becipel 5-8 könyvet az ágyba, és olvas magában vagy inkább mi neki. Ennek általában az a vége, hogy mi a negyedik könyv után alszunk, ő pedig mondogatja: nehogy aluszál! Különösen az agyleszívó Bogyóésbabóca könyveken lehet remekül elaludni.

SB szövegei mostanában:
Ne aluszál!
Lov (ló)- ugyanezzel a logikával: hov (mert hogy esett a hó újra Brüsszelben a hétvégén)
böfögt a vonat
nyikorg
hangyal- mennyivel kedvesebb név egy hangyára
kám (a kád egyes szám első személyben)
Anusz Pannius (Janus Pannonius)
Felhangítod?
Foltos bácsi (boltos bácsi)
"Kriszta tiszta anya, mert vizes az anya"
Azt szeretném, hogy megszárítsam a hajam
Puszilgatok tégetek
Elbújt a zene (elhallgatott)
Hagyd abba a fúj a szélést, azt mondta a fúj a szélnek
Leszédültek a levelek a fáról
Én vagyok a főnök, te meg a collation vagy, nyam-nyam! (Collation a tízórai az oviban)

hajnali kettőkör: Sámuel el tudod mondani miért nem alszol?
SB: hát... háát-háát..., hááát-hááát-hááát. hááaáaát. (variációk az elmondhatatlanra, és mindezt dalolászva)

Mi: Sámuel, mit kérsz reggelire?
SB: hmmmömmm, vacsorát