VV nyolcadik hófordulójával új időszámítás kezdődött a családunk életében: elkezdődött a fiús éra, amikor apáé a felelősség és az állandó készenlét, anyáé pedig a szórakozás és a pihenés (a munkahelyén). December elejétől G lett ugyanis a gyerekek főgondozója, ellátója, koordinátora, animátora, logisztikusa stb, anyának maradt a kedvenc rokon státusz. Ha már úgy alakult, hogy vissza kellett mennem dolgozni, örülök, hogy meg tudtuk oldani családon belül, hogy ne kelljen még idegen kézre adni a legkisebb párát. G pedig érzékenyítő tréningen vesz részt, ami már két hét után meghozta az eredményét, mikor megállapította, hogy kemény az élete a kisgyerekes anyukáknak otthon. Az átmenet teljesen zökkenőmentes volt, mivel eddig is részt vett mindenben, és már saját megoldókulcsokkal rendelkezik a kisebbikhez. Sőt, feketepályás kezdése volt, rögtön mély víz, mivel SB beteg lett és pár napig rögtön két gyerekkel kellett egyedül megbirkóznia. Minden elismerésem az övé!
 |
| Kedvenc képem: fiúk in da house |
Ezt a blogbejegyzést éppen ezért neki kellene folytatnia, hiszen ő látja egész nap a kiscsülköt és fél négytől a tesóját. Persze kapom nap közben a képriportokat, hol járnak épp és mit csinálnak. Mivel készülődtünk haza karácsonyozni, csomó dolgot el kellett intézni: ezeknek is G járt utána VV-vel együtt, de közben intézett még főtt vacsorát is többször (és nem rendelte)! Wow!
 |
Ez talán a szalonnás pép
|
 |
| Alszik még 3x |
 |
| Metróznak |
 |
| Ügyintéznek |
 |
| Kistesó szakszerű ellátása |
A kisbogyó pedig rendületlenül halad tovább az egyedfejlődés útján, az
újabb mérföldkő, amit elért 8 és fél hónapos kora előtt, az a mászás abszolválása,
mint ahogy arról beszámoltam. A fenékriszálásos mászáson túllépett, volt
egy tíznapos robotkutya korszak, majd rájött, hogy a hátsó csülkök is
mozgathatók, így most teljesen szabályszerűen mászik. Sőt, már rohanni
is tud mászva.
Volt alkalma gyakorolni, mivel nagy kifutópályákon gyakorolhatott hazai vizeken, ugyanis a Karácsonyt itthon töltöttük, illetve töltjük. A papáknál pedig sok érdekességnek kellett utánajárnia, rengeteg rokonnal újra megismerkednie, szóval jól elfáradt minden nap.
Azért is meg kell dicsérnem (bár nem szeretném elkiabálni), hogy sikeresen NEM kapta el a kicsinálós bacit sem a bátyjától, sem tőlem, pedig ez a társaság nyalogatja, puszilgatja egymást a legtöbbet, és turkál a másik szájában (vajon ki lehet az?) vagy beszél a másik szájába (és ez?). Pedig volt gyerekklinika Karácsony másnapján, háziorvos rá következő nap, 1 kg gyógyszer hazacipelése és kúra szerinti szedése. De VV ebben is rendíthetetlen, vagy hatott az anyatejbe oldott antibiotikum.
Azon nem sikerült meghatódnunk, hogy ez volt VV első Karácsonya, így eddig egy karácsonyfás kép sem készült egyelőre róla. Azt mondom neki néha, hogy idei gyerek, mert ez a státusz napokon belül megváltozik. A karácsonyi intenzív 9 napról még külön írok képekkel illusztrálva mennyi minden fért bele ismét ilyen rövid időbe.
Bulikból bőven jutott decemberre. Nem vagyunk büszkék rá, de voltunk egy román nemzeti ünnepet megülni. Mentségünkre szolgáljon, hogy SB szíve választottja a szép ovistárs Ana, akivel majdnem egy napon is született. Általában kézenfogva rohangálnak az udvaron. <3
 |
| Középen a fiúk mellett ül Ana |
A román buliból hamar távoztunk, hogy találkozzunk a sárkánnyal, a Mikulással és az ő Tapra hasonlító segítőjével. SB rémülten üvöltött, amikor meglátta őket, de aztán a csoki és apa támogatása hatott.
 |
| Köszi, Bernard ill. Mikulás! |
Jelentkezem a karácsonyi folytatással!
