VV az elmúlt hónapot rángatással, ütögetéssel és arcbacsimpaszokodással töltötte, miközben változatos helyeken nyaralt. Az adaptációs képessége sokat fejlődött, bírja már az autózást - apja jött rá, hogy az első ülésen szeret igazán utazni, ahol őt nézi áhítatosan, hogyan vezet, - elnézelődik a strandokon, mosolyog a szórakoztató személyzetre és alszik bárhol, ahol elálmosodik - főleg az altatógép mama bevetésével. Egyedül az ismeretlenektől kap sikítófrászt, beleértve a ritkánlátott családtagokat. A sikítva sírást egyébként néhány hetesen találta ki (orvoshoz akartam vinni, amikor először hallottam, azt hittem, komolyan beteg), és azóta sokszor beveti: igazán hátborzongató élmény hallani, hallgatni nem lehet sokáig, tehát eléri a célját.
Kedvenc rokona SB, aki meglepően sok időt tölt tesója szórakoztatásával, cserébe egyre több visszajelzést kap. Az első hónapokban szinte bármit megcsinált volna, csak hogy VV értékelje - akkor nagyon oda kellett figyelni, milyen ötlete támad épp, mert nagyon közelről szórakoztatta a tesóját. Azután rájött, hogy ha VV hasát megnyomja, kicsihol belőle némi nevetést - ezt most is gyakorolja néha... Viszont ami jobban bejön, az a tesó ijesztgetése, aki egy BÁÁÁtól göcögni kezd. A sok befektetett munka azonban 5 hónap után meghozta gyümölcsét, mert VV amikor csak meglátja SB-t, röhögni kezd. Csinálhat bármit a bátyó, ő hangos nevetéssel jutalmazza. Sőt, direkt nézi, követi a tekintetével, forog az ölünkben, csak hogy a nagytesóját lássa. SB pedig bohóckodik neki, rázza, báááázik, szóval jól alakul a testvériség. :-)
Íme a bogárszemű szülihós egy jellemző képen:
 |
| Fekete szemű öthónapos |
